Sokszor hallani, hogy együnk sok gyümölcsöt, vagy esetleg csak gyümölcsöt együnk és akkor fogyni fogunk. Nézzük, miért nem állja meg a helyét ez az elmélet! Miért van az, hogy szinte csak gyümölcsöt eszünk és a fogyás helyett plusz kilókat mutat a mérleg?

A gyümölcsökben gyümölcscukor (fruktóz) van, mely a fehér cukorhoz hasonlóan nem a legideálisabb a szervezetünknek. Igaz, a fruktóz nem emeli meg úgy a vércukorszintet, mint a fehér cukor, de az izmok nem veszik fel, és nem tárolják glikogénként, mint a többi szénhidrátot. Így a felesleg a zsírraktárakban fog kikötni. Elég könnyen termelődhet belőle felesleg, mivel egy közepes méretű alma 95 kalória és ebben 25 g szénhidrát (fruktóz) van, mely nagyon soknak számít. Akinek 130 grammban van maximalizálva a szénhidrátfogyasztása, és egy nap 6 darab nagy almát eszik, az túl is lépi a megengedett keretet. Pedig az alma még kevés szénhidráttartalmú gyümölcsnek számít.

Ha egész nap gyümölcsöt ennénk, akkor ezzel szervezetünkbe sokkal több szénhidrátot vinnénk be, mint amennyire szükségünk lenne. Így a túl sok gyümölcsfogyasztás igenis hizlal.

Ha nagyon nem bírjuk ki gyümölcs nélkül, akkor is naponta csak egy, kisebb gyümölcsöt együnk meg (lehetőleg délelőttre időzítve). A rostok és a vitaminok miatt fontos, de itt sem szabad túlzásokba esni, és ne gondoljunk rá úgy, hogy ez csak gyümölcs, ebből ehetünk akármennyit. Különösen vigyázni kell az aszalt gyümölcsökkel, mert az aszalás során vízelvonás történik, melynek hatására a gyümölcscukor koncentrálódik. Így egy kis mennyiségű aszalt gyümölcs is sok kalóriát (haszontalan gyümölcscukrot) fog tartalmazni. A legkalóriadúsabbak az alábbiak: 100 g aszalt áfonya 325 kalória, 100 g mazsola 276 kalória.

Csak összehasonlítás képen: egy szelet (100 g) csokoládétorta 365 kalória. Így talán nem is tűnik soknak. Viszont, ha sporttal akarunk ledolgozni ennyi kalóriát, akkor ahhoz majdnem egy órát kellene kerékpározunk.

A gyümölcsökből különösen kerülendő nagyobb mennyiségben a banán, a sárgadinnye, a görögdinnye, az ananász, a szőlő, stb., mert ezeknek a legnagyobb a fruktóz tartalma. Tömegnövelés idején, edzés előtt viszont jó szolgálatot tehetnek, de persze ekkor is kis mennyiségben és nem minden gyümölcs.

Edzés előtt fogyasztva segíti az edzésünket, mivel a szervezet könnyen energiához tud jutni belőle. Így az edzés előtti nassolásban megjelenhet a gyümölcs, mint energiát adó szuperélelem. A legideálisabb erre a sportolók által kedvelt banán.

A banán tele van gyorsan emészthető szénhidráttal, így az emésztőrendszert nem terheli meg. Fontos kálium- és magnézium-forrás is, mely nemcsak az izmok működését segíti, hanem az idegrendszert is. Ezen kívül a kálium védi a csontokat. A magnéziumot depresszióra is szokták javasolni, mert hamar jókedvre deríthet. A testünk nem sokáig tárolja a káliumot, de ha edzés előtt fél órával eszünk egy banánt, akkor még pont elég energiát tudunk belőle nyerni, hogy végigcsináljuk az edzést. Mivel magas a kalóriatartalma (1 db 105 kalória és ebből 27 g szénhidrát, fehérje 1 g, zsír 0 g), így a tömegnövelő étrendbe ajánlom az edzés előtti étkezésre. A diétás étrendbe már nem biztos, hogy bele fog férni főleg egy 1300 kalóriás étrendnél.

Az alma és az eper is kiváló, de ezek már sokkal lassabban szívódnak fel, több idő kell az emésztésükhöz, így például egy hosszabb edzéshez nyújthatnak kellő energiát.

Szóval okosan kell fogyasztani a gyümölcsöket. A gyümölcs nem fogyókúrás. Élettani hatásait a legjobban edzéshez tudjuk kihasználni. Így gondoljunk rá, ne a legjobb fogókúrás ételként.

A cikk az Enni és Fogyni című könyv alapján készült. Ha többet akarsz megtudni a tömegnövelő étrendről vagy diétás mintaétrendet szeretnél, akkor rendeld meg itt a könyvet.

Szerző: Földi Rita